Mi lesz a sorsa az Észak-Korea-USA közti tárgyalásoknak?
A február 27-28-án, Hanoiban tartott Észak-Korea és USA közti csúcstalálkozón nem született megállapodás, s a közös ebéd is elmaradt, melyet a tárgyalások után készült elfogyasztani Kim Jong Un és Donald Trump. A szerződés-aláírás elmaradásának oka az volt, hogy Kim egy, stratégiai szempontból kevésbé jelentős jongbjoni atomlétesítmény felszámolását ajánlotta fel az Észak-Koreával szembeni gazdasági szankciók teljes feloldásáért. Mivel Trump ezt kevesellte, a tárgyalásokat felfüggesztették, habár az elnök leszögezte, kapcsolata Kimmel jónak mondható, és „a tárgyalások sem rossz hangulatban szakadtak meg”.
Stephen Biegun egy washingtoni konferencia során megfogalmazta, hogy a teljes atomfegyver-mentesítés folyamatát szeretnék látni Észak-Koreában, s a szankciókat is akkor oldják fel az ország ellen, amennyiben a létesítmények mindenre kiterjedő felszámolása ellenőrizhető keretek között megy végbe. A megszakított tárgyalások ellenére Mike Pompeo külügyminiszter 11-én megerősítette a hírt, miszerint a diplomáciai kapcsolat nem szakadt meg a két ország között, sőt, folyamatosak a tárgyalások. Donald Trump kifejtette azon reményét, miszerint az egyeztetések eredményesek lesznek, s a külügyi apparátus a harmadik csúcstalálkozó előkészítését is megkezdte, amelynek időpontja egyelőre még bizonytalan.
Mégis folytatódnak a rakétakísérletek?
Habár Kim ígéretet tett arra vonatkozóan még a találkozó első napjának estéjén, hogy nem ad utasítást a nukleáris tesztek újrakezdésére, ahogy a rakétateszteket sem indítja újra, nyilatkozatot ezzel kapcsolatban nem írtak alá, s John Bolton, nemzetbiztonsági tanácsadó is megerősítette március 3-án három hírtelevízió műsorában, hogy Kim nem tett ígéretet arra vonatkozóan, hogy teljes atomprogramját felszámolja.
Aggodalomra adott okot ugyanakkor Coj Szonhi, a csúcstalálkozón delegációvezetőként jelenlevő, észak-koreai külügyminiszter-helyettes 15-én nyilvánosságra hozott bejelentése, miszerint az Egyesült Állaokkal folytatott rakétateszteket érintő tárgyalásokat Kim fel kívánja függeszteni. Coj azt nyilatkozta, hogy „semmiképpen sem akarunk engedni az Egyesült Államok kéréseinek”, s bejelentésének idejével egybeesően az amerikai műholdak új, dongcsang-ri-központú rakéta-létesítményben folyó tevékenységről adtak jelet. Ennek okán kérdésessé vált az, vajon Kim újraindítja-e kísérleteit?
Dél-Korea elnöki hivatala igyekezett optimista módon szemlélni a fennálló helyzetet, s nyilatkozatában kifejezte, hogy érdemesnek tartja megvárni a közeljövőben esedékes fejleményeket, valamint Kim várható, hivatalos nyilatkozatát a kérdésben, hogy ne egyedül Coj kijelentése alapján vonjanak le messzemenő következtetéseket az atomprogrammal kapcsolatos problémákról. Dél-Korea ugyanakkor hangot adott amelletti elkötelezettségének, hogy ezután is minden eszközével támogatást fog nyújtani annak érdekében, hogy az USA és Észak-Korea közötti tárgyalások továbbra is olajozottan működjenek.
Választások Észak-Koreában – új ellenkormány?
A 10-én megtartott parlamenti választások eredményét kedden jelentette be a kelet-ázsiai ország állami híradásában, melynek során a Legfelsőbb Népi Gyűlés 687 képviselőjét választották meg. A választási procedúra jelképesnek minősül, ezt leginkább az a tény támasztja alá, hogy a listán nem szerepel Kim Dzsongun neve. Ugyanakkor, minden választókerületben csak egyetlen jelöltre szavazhat minden 17. életévét betöltött polgár, akiknek a szavazáson való megjelenés kötelező. Ez utóbbinak céljai között szerepel az is, hogy statisztikát állítsanak fel a megjelent választók száma alapján arról, hogy hány polgár menekült el az országból a legutóbbi szavazás óta. A megválasztható képviselők mindnyájan a dzsucse elv szerint kormányzó Koreai Munkapárt tagjai; a 2014-es választástól eltérően külügyminiszternek Ri Jongho-t választották meg, helyettese pedig a már az atomprogram lehetséges újraindítása kapcsán említett Coj Szonhi lett. A képviselőket 100%-os többséggel választották meg.
Még a hónap elején több forrás is tudósított arról, hogy megalakult egy ellenkormány néhány száműzetésben élő észak-koreai részvételével. A csoport Szabad Csoszon néven alakította meg új kormányát, mely azt tűzte ki céljaként, hogy felszámolja a jelenlegi észak-koreai vezetést. Uyanakkor, még nem tapasztaltak aktivitást a csoport részéről, s azóta sem érkezett egyéb bejelentés tagjaitól.
Az ENSZ közreadott egy nyilatkozatot, miszerint az ország lakosainak ellátása továbbra sem kielégítő, s az élelmiszerválság egyre súlyosbodik. A mezőgazdaság teljesítményében jelentős dekadencia figyelhető meg, melyben közrejátszottak a kifejezetten kedvezőtlen időjárási körülmények, s a mára már elavult termelési módszerek alkalmazásai. A legújabb felmérések szerint az ország népességének 43%-a szenved alultápláltságban (ez kb 10,9 millió embert jelent), s ez a szám 600 ezerrel több, mint tavaly volt.
Betörés az észak-koreai madridi nagykövetségen
Február 22-én ismeretlenek jutottak be Észak-Korea madridi nagykövetségére, s a támadást alapos felülvizsgálat követte a spanyol rendőrség által, melynek következtében március 14-én az El Mundo napilapban arról értesülhettek az olvasók, hogy a rendőrség lőfegyverekből álló fegyverkészletet talált a nagykövetség épületében. Az El País című lap korábban azt a feltételezést tette közzé, miszerint a februári behatoláshoz a CIA-val kapcsolatban álló embereknek is közük lehetett, s a dél-koreai közreműködés gyanúja is felmerült. A 22-én történt eset során tíz ismeretlen behatoló két órán keresztül fogva tartotta és fizikailag bántalmazta a nagykövetségen tartózkodókat, akiknek vezető megbízottját Kim Jong Csol, egykori észak-koreai nagykövet tevékenységével kapcsolatban próbálták meg kikérdezni. Az egyik nő sikeresen elmenekült a helyszínről, s értesíteni tudta a rendőrséget. Érdekesség, hogy az eset öt nappal a második észak-koreai-amerikai csúcstalálkozó előtt történt. A nagykövetség jelenlegi vezetője szerint az őt faggatók dél-koreai származásúak voltak, azonban a Dél-Koreai nagykövetség és az Egyesült Államok egyaránt tagadta, hogy közük lett volna az akcióhoz, habár a spanyol hírszerzés szerint legalább két támadó kapcsolatban állhat a CIA-val.
A Kim Dzsong Un féltestvérének meggyilkolásával gyanúsított merénylőt továbbra is fogva tartják
Két évvel ezelőtt Malajziában Kim Dzsongnamot, az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun féltestvérét mérgezéssel meggyilkolták a Kuala Lumpur-i repülőtéren. A férfi fiatalkorában Svájcban folytatott tanulmányokat, s itt szerzett tapasztalatai hatására azt a javaslatot tette apjának, Kim Dzsongilnek annak elnöklése idején, hogy hajtson végre reformokat az országban, s nyisson a nemzetközi piac felé; apja emiatt úgy gondolta, fia kapitalista nézeteknek próbál teret engedni, s a Kim Dzsongnam egykori állítása szerint emiatt esett ki apja kegyeiből, ami azt eredményezte, hogy nem követhette örökösként apját az elnöki székben. Dél-Korea a merényletet követő hetekben azt nyilatkozta, hogy feltételezhető, hogy arra az észak-koreai vezetőség adott utasítást, Kim Dzsongnam megölésének oka azonban mindmáig tisztázatlan. Korábban négy észak-koreait gyanúsítottak a merénylet kivitelezésével, azonban ők az esetet követően elhagyták Malajziát, így egy vietnámi és egy indonéziai nő maradt a két kizárólagos gyanúsított.
A vietnami nő egyik ügyvédje kérelmet nyújtott be a nő szabadon bocsátását illetően, ezt azonban a malajziai ügyészség elutasította, s bejelentette, hogy tovább folytatják az eljárást az ügy mindenre kiterjedő kivizsgálásának érdekében. A 30 éves Doan Thi Huong korábbi beszámolója szerint – melyet a már 10-én szabadon bocsátott, indonéz származású másik gyanúsítottal, Siti Aisyah-al együtt adott – azt hitték, hogy egy televíziós adás megszervezett felvételének résztvevői voltak 2017 februárjában a Kuala Lumpur-i repülőtéren, s nem állt szándékukban Kim Dzsongnam megmérgezése. Az ügynek számos rejtélyes részlete maradt, azonban különböző források szerint a két nő többször is elpróbálta bevásárlóközpontokban a támadás menetét, s annak végrehajtását követően ügyeltek arra, hogy a kezükön megtapadó AX nevű idegméreg ne érjen más testfelületükhöz; erre bizonyítékként szolgáltak a repülőtéren készített kamerafelvételek, melyeken jól látszik az, hogy a két merénylő kezüket a ruhájuktól távol tartva igyekeznek a mosdó felé, hogy minél hamarabb kezet mossanak. Huongot áprilisban kérdezik ki újra, a hónap elsejére halasztott tárgyalás oka az indoklás szerint az, hogy a nő orvosi kezelésre szorul.
Minden hét vasárnapján közzéteszem az újabb heti hírösszefoglalókat blogomon, melyekben összefoglalom az aktuális hét legfontosabb eseményeit. Amennyiben nem szeretnél lemaradni ezekről, s további érdekes cikkekről, iratkozz fel a hírlevélre a főoldalon!
Felhasznált források:
napi.hu
index.hu
kepek.444.hu
24.hu
Comments